Barion Pixel

Néhány napja kaptam egy kérdést:

„Miért kerülnek ennyibe a festményeid?”

Gondoltam, most megválaszolom. Nem néhány szóban, hanem egy kicsit mélyebben, mert egy festmény értékét nem lehet pusztán egy árcédulával megmagyarázni.

Mert minden ecsetvonásom szívvel és lélekkel születik.

Nem gyártom a festményeimet. Megélem őket.

Amikor egy üres vászon előtt állok, nem egyszerűen színeket és formákat helyezek egymás mellé. Érzésekből, gondolatokból, emlékekből és pillanatokból építkezem. Van, amikor pontosan tudom, mit szeretnék létrehozni, és van, amikor hagyom, hogy a festmény vezessen.

Minden aranylevél, minden árnyalat, minden textúra és minden egyes ecsetvonás hordoz valamit abból az érzésből, amelyben az alkotás született.

Egy festmény ára nem azonos az anyagköltségével

Egy vászon, a festékek, az aranyfüst, az alapozók és a különböző művészeti anyagok természetesen mind részei az alkotás költségének.

De egy festmény valódi értéke nem ezek összege.

Benne van az a több mint másfél évtizedes szakmai tapasztalat, amely mögött rengeteg tanulás, kísérletezés, fejlődés, kudarc és újrakezdés áll.

Benne vannak azok az órák, amelyeket senki nem lát.

Azok a pillanatok, amikor egy kompozíció nem működik. Amikor újra kell gondolni. Amikor le kell festeni egy részt, majd újra felépíteni. Amikor az ember órákon keresztül csak nézi a vásznat, és próbálja megtalálni azt az egyetlen változtatást, amitől végre összeáll.

És benne van az a lelki folyamat is, amelynek a végén egy érzésből kézzelfogható műalkotás születik.

A művészet értékét nem mindig lehet ugyanazzal a mércével mérni

A világ különböző részein egészen más a művészet piaca, az életszínvonal és az, hogy egy vásárló számára mit jelent egy adott összeg.

A nemzetközi művészeti piacon egyes alkotások ára akár olyan magasságokba is kerülhet, amelyek első pillantásra felfoghatatlannak tűnnek.

És közben az is érdekes kérdés, hogy mitől ér egy festmény milliókat?

Miért lehet egy egyszerűnek tűnő alkotás rendkívül értékes, miközben egy másik, rengeteg munkával, precizitással és technikai tudással létrehozott mű sokkal kevesebbe kerül?

A művészetben nincs olyan egyszerű képlet, mint egy termék esetében.

Az értéket alakítja a művész neve, a technika, a művészi út, a történet, a kereslet, a ritkaság, a kulturális jelentőség – és mindenekelőtt az, hogy mit érez az ember, amikor ránéz.

Én a saját áraimat úgy próbálom kialakítani, hogy megtaláljam azt a középutat, amelyben az alkotás értéke és a vásárlók lehetőségei is találkozhatnak.

Nem kizárólag a magyar piacban gondolkodom.

Szeretném, ha a Suzy Art Gallery alkotásai nemzetközi szinten is megtalálnák azokat a gyűjtőket és művészetkedvelőket, akik nem egyszerűen egy szép képet keresnek a falukra, hanem egy olyan alkotást, amelyhez érzelmileg is kapcsolódni tudnak.

Nem dekoráció. Érték.

Számomra egy festmény nem egyszerű lakberendezési tárgy.

Lehet gyönyörű. Lehet elegáns. Lehet egy enteriőr meghatározó része.

De ha valóban megszületik a kapcsolat a mű és a néző között, akkor ennél sokkal többről van szó.

Egy festmény lehet egy érzés emléke.

Egy korszak lenyomata.

Egy történet.

Egy pillanat, amelyet valaki magával visz.

És akár egy család történetének része is lehet, amelyet később egy következő generáció örököl.

Ezért hiszek abban, hogy a művészet nem csupán kiadás. Hanem befektetés.

Befektetés a szépségbe.

Az érzésekbe.

Az inspirációba.

És sok esetben egy olyan értékbe, amely túlmutat azon a napon, amikor megvásároltuk.

És van még valami, ami számomra különösen fontos

Az általam eladott festmények bevételéből rendszeresen szeretnék jótékony célokat is támogatni.

Gyermekeket segítő szervezeteket, állatvédőket, valamint bántalmazott embereket támogató kezdeményezéseket.

Mert számomra a művészet nem pusztán látvány.

A művészet lehetőség.

Lehetőség arra, hogy valami szépet teremtsünk, miközben valami jót is adunk a világnak.

Talán ezért is érzem úgy, hogy egy festmény története nem ér véget akkor, amikor lekerül a festőállványról.

Akkor kezdődik igazán.

Amikor valaki meglátja.

Amikor megérinti.

Amikor hazaviszi.

Amikor évekkel később is ugyanazt vagy éppen egy teljesen más érzést vált ki belőle.

És talán egyszer majd valaki más nézi ugyanazt a képet, egy másik otthonban, egy másik élethelyzetben, egy másik generáció tagjaként.

Egy festmény nem csupán a falra kerül.

Hanem történetet visz magával.

Érzést őriz.

Emléket teremt.

És ha igazán jó helyre kerül,
a lélekben marad.

Örökre.

Suzy Art Gallery
Ahol a festmények nemcsak megszületnek – történetet mesélnek.

A cikk szerzője

Balogh Kondor Zsuzsanna
Festőművész, a Suzy Art Gallery alapítója

„A művészet ott kezdődik, ahol egy kép már nemcsak látható, hanem érezhető is.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

hu_HUHungarian